Drága atomvonat

Egy tüntetőre két rendőr jut. A tüntető ott ül a vasúti sínen, a két rendőr kétoldalról felnyalábolja és elviszi. Az ily módon összegyűjtött tüntetőket aztán felzsuppolják egy vonatra, úgy ötven kilométerrel távolabb leteszik, és legkorábban ma mehetnek vissza blokádolni. A tegnapi, viszonylag békés jeleneteket a német tévénézők már régről ismerik: mindig ez történik, valahányszor atomhulladékot szállítanak Gorlebenbe. Négyéves szünet után újabb szállítmány, újabb blokád. A szerelvény este lépte át a francia-német határt, a nagy tartályok a menetrend szerint holnap vagy holnapután kerülnek az atomtemetőbe. A tüntetők Gorleben környékén és a vasúti sínek mentén legalább tízezren vannak, a rendőrök még többen. A nagy készültség ellenére a tüntetőknek több helyen sikerült megrongálniuk a síneket. Voltak, akik jelzőrakétákkal lőttek a rendőrökre, a kisebb összecsapás után 35 embert őrizetbe vettek.

A tiltakozó akció szombat óta folyik, és a hétvégi, békés tüntetéseken még ott voltak a zöld párt országos vezetői is. Ez nem újdonság, hiszen a mozgalom kezdetei óta a zöldek egyik fő témája az atomenergia-ellenesség. Az újdonság az, hogy a zöldek időközben kormányra kerültek, és Jürgen Trittin személyében a zöldek adják a környezetvédelmi és erőmű-biztonsági minisztert. Trittinnek és a zöldek többi vezetőjének most azt a kunsztot kell bemutatniuk, hogy ellenzik az atomenergiát, de egyetértenek az atomhulladék elhelyezésével, ezért ellenzik az erőszakos tiltakozást, ugyanakkor a békés tüntetést támogatják, ahogy ezt egy jogállamban egyébként illik is. Ez a valóságban pont olyan bonyolult és ellentmondásos, mint amilyennek most hangzott. Még az sem lenne meglepetés, ha a miniszter, Jürgen Trittin, akivel más gondok is vannak, belebukna az eheti erőpróbába. A gorlebeni atomtemető megnyitása óta ez az első eset, hogy nem konzervatív, hanem szociáldemokrata-zöld kormány küldi a rendőröket a tüntetők ellen. Ezt a kormány csak úgy tehette meg, hogy előbb eldöntötte, hogy hosszú távon, nagyjából három évtized alatt Németország bezárja az atomerőműveket. Addig azonban az atomtemetőre még szükség van, és a majdnem egyhetes ellentüntetés ezúttal is látványos, de csak jelképes gesztus marad.

2001. március 27.

* * *

Pár nappal a tüntetések után elkészült az első mérleg, és kiderült, hogy az eheti atomhulladék-szállítmány minden idők legdrágább ilyen küldeménye volt. A leginkább érintett tartomány, Alsó-Szászország 22-23 millió márkát volt kénytelen kiadni, szemben a négy évvel ezelőtti, ugyancsak nagy tüntetésekkel kísért szállítmány 18 milliójával. Országszerte 29.000 rendőr volt készenlétben, ezen belül a célállomás, a gorlebeni atomtemető közelében az utolsó napon, csütörtökön több mint 18.000-re töltötték fel a rendfenntartók létszámát. A tiltakozás napjaiban majdnem 700 aktivistát vettek őrizetbe, de a rendőrség egyelőre nem bukkant azoknak a zavarkeltőknek a nyomára, akik a békés tüntetők közé rejtőzve rendőröket sebesítettek meg.

A tüntetők úgy látják, hogy elérték céljukat. Arra számítanak, hogy az atomhulladék-szállítás rendkívül magas költségei megváltoztatják a kormány álláspontját. Az atomtemetőnek kényszerűen otthont adó Alsó-Szászország kormánya máris közölte, hogy legalább egy évig nem viselnek el még egy ilyen vonatot, és elvárják, hogy az egész Németországot érintő ügy terheit ne csak ez a tartomány viselje. Ami azonban a lényeget illeti, eléggé valószínűtlen, hogy megváltozzon a német kormány nagy nehezen kialkudott atom-kompromisszuma, amelynek lényege, hogy lassú, fokozatos átmenet végén - nagyjából három évtized múlva - bezárják az atomerőműveket. Ezt már csak ki kell várni.

2001. március 30.


Ehhez kapcsolódik:
Atomkiszállás
Interjú egy tüntetővel
következő cikk
vissza az étlaphoz