Bach a víz alatt

Az orgonistát rajtakapták Mária Barbarával édes kettesben fönn a karzaton, a templomi orgonánál. A botrány azonban elmaradt, mert a dologból esküvő lett. A türingiai idegenforgalmi hivatal, ha egy hivatal templomjáró lenne, azóta is imáiba foglalhatná a muzsikus nevét. Ha nincs a kis templomi enyelgés, akkor a zenész a távoli Lübeckben kap állást, és akkor most oda mennének a turisták tömegei. Így viszont az idei Bach-évben Türingiában telnek meg a szállodai szobák. Merthogy a szóban forgó zenész persze Johann Sebastian Bach. A templom pedig egy kisvárosban, Dornheimban áll, és bizony nem állna, ha nem ott esküdött volna örök hűséget az ifjú Bach 1707 októberében. Hála a helybéliek társadalmi munkájának és a távolabbi Bach-rajongók adományainak, a templomot pont az idei Bach-évre sikerült szépen rendbe hozni. Van még egy kis hitel rajta, de a jubileumi év végeztével azt már könnyedén törlesztik, hála a turistáknak. Akik még a messzi Japánból is bejelentkeztek, ráadásul az érdeklődők nemcsak körülnézni jönnek, hanem -- akár hiszik, akár nem -- akadtak Bach-rajongók, akik az esküvőjüket is ott rendezik, ahol Johann Sebastiant adták össze Mária Barbarával. Egyébként ezt az esküvőt szeptemberben közkívánatra újra eljátsszák, természetesen az esküvői egyveleggel együtt, amelyet a vőlegény maga komponált a nagy napra.

A világ ma már csak ilyen: a kultúra idegenforgalmat jelent, az idegenforgalom pedig pénzt. Most, Bach halálának 250-ik évfordulóján, a jubileumi évben Türingia is kaszálni igyekszik, hiszen Bach életének legnagyobb része ott zajlott. Eisenachban született, Arnstadtban lett orgonista, Dornheimban esküdött, aztán Mühlhausenban orgonált. A türingiai idegenfogalmi hivatal egynapos programtól többnapos körutazásig mindent kínál. Ha a kedves hallgatónak van 103 márkája erre a célra, akár a víz alá is mehet Bad Sulzában. Az ajánlatnak tényleg az a címe, hogy "Bach a víz alatt". A fürdőhelyen a víz alatt szól a klasszikus zene, és színes fényjátékkal kísérik. Az árban egy éjszaka is bennfoglaltatik egy szállodában. A látogató arra is felkészülhet, hogy barokk menüt tálalnak föl neki. Olvasom, hogy egy türingiai szálloda főszakácsa a Luther-archívumban gyűjtött anyagot, hogy korabeli ételsort állíthasson össze.

Mint tudjuk, Türingiából Bach külföldre ment: egy kis anhalti kitérő után Szászországba. Lipcse igyekszik is, hiszen Bach 27 évig volt a Tamás-templom karnagya. Jó érzékkel már tavaly megteremtették a Bach-ünnep hagyományát, és a dolog elég jól bejött. A 36 koncertre a látogatók kétharmada máshonnan érkezett. Azóta megvan a mérleg is: a látogatók átlagosan négy napra foglaltak szállodát és napi száz-háromszáz márkát adtak ki. Az idén is minden ok megvan a bizakodásra, a július nagy jubileumi rendezvényre a jegyek kétharmada már elkelt. Szükség is van a pénzre. A Tamás-templom restaurálása akadozik, a munkákat az utolsó pillanatban fogják befejezni. 97-ben hozták létre azt az egyesületet, amely 2000-re össze akarja gyűjteni azt a tízmillió márkát, ami a templom rendbehozatalához kell. Az utolsó millió még hiányzik. Pedig mindent megpróbáltak, a templom előtt még Thomas-shop is van. Be fog jönni egy kis pénz a nejlonzacskók elárverezéséből is. A nejlonzacskók egy műalkotás alkotóelemei. Lipcse egy svájci művésztől, Silvan Baertől rendelt egy hatalmas Bach-portrét. A belvárosban a legmagasabb épületre acélhálót feszítettek ki, és a drótokra úgy aggatták föl a szatyrokat, hogy a raszter a jólismert, parókás Bach-arcképet adta ki a lipcsei égbolt háttere előtt. Sajnos, a szél leszaggatta a nejlonokat, de a lelkiismeretes lipcseiek összeszedték őket, úgyhogy lesz majd árverezés. A Bach-képet azóta strapabíróbb piros zászlócskákból rakták össze újra.

Berlinben is lesz nemsokára Bach-ünnep. Április 30-án egyetlen este 51 darabot játszanak el a Konzerthausban. A hangversenyház mindhárom termében este hattól éjfél után egyig folyamatosan koncerteznek, majdnem, mint az iskolában: ötven perc foglalkozás, tíz perc szünet. A közönség óránként válthat a három terem között. A nagy mester műveitől a későbbi Bach-tükröződéseken át mai jazz-improvizációkig minden lesz.

Ha pedig valaki maga is Bach, akkor július végén Wechmarban a helye. Oda várják a világ minden tájáról azokat, akik a Bach nevet viselik. Azért Wechmarban, mert ebben a türingiai városkában kezdődik a nagy zenész-família németországi története. Ott telepedett le az a Bach Vitus, aki fiával együtt 1590-ben Magyarországról kerekedett föl, mert lutheránus vallása miatt mennie kellett.

2000. március


Ehhez kapcsolódik: következő cikk
vissza az étlaphoz