Egy frászkarikát neked - gondolta talán Dudits Endre zoológiaprofesszor, amikor az utolsó pillanatban, már a nyomdai korrektúrából kihúzta a „phrascarica” nevet, amelyet egy biológus adott volna az általa felfedezett új állatfajnak. Az éberségnek ezt az egyébként politikamentes példáját idézik az 1950-es évekből a szakma mai művelői annak illusztrálására, mennyire szubjektív szempontok uralkodnak a laikus számára talán száraznak tűnő leíró rendszertan, a taxonómia berkeiben.
Nem mintha az állatfajokat azonosító és elnevező tudósok mind szégyenlősek vagy prűdek lennének. A latinos nevekben többször felbukkan akár a phallus is, sőt volt egy bolgár biológus, aki egy bizonyos (a tréfát állítólag vállaló) Uminszki nevű kollégája nevét örökítette meg egy - mint latin neve sejteti, tüskés és hosszúkás - csigafaj, a Spinophallus uminskii bejegyzésével. A találékonyságra szükség is van, hiszen eddig nagyjából másfél millió állatfajt írtak le, ehhez pedig még a nagyszótárakban található szavak sem lennének elegendőek. Szerencsére személyekről is lehet állatokat elnevezni. Egy biológus tavalyi ötlete nyomán például az Egyesült Államok elnökének, alelnökének és védelmi miniszterének a neve immár egy-egy rovar révén is nyomot hagy a világban: Agathidium bushi, A. cheneyi, A. rumsfeldi.
Fölösleges pazarlás ugyanakkor, hogy - egységes nyilvántartás híján - e másfél milliónál sokkal több név van forgalomban. Ha valamelyik taxonómus kisebb szaklapban ír le egy új fajt, sokan tudomást sem szereznek róla, és könnyen feledésbe merülnek a múzeumok mélyén porosodó, több mint száz éve felfedezett és elnevezett állatpéldányok is. Gyakran megesik tehát, hogy egy-egy kézenfekvő nevet újból kiosztanak, amint az is előfordul, hogy egy már felfedezett fajt újnak vélnek és (új) nevet adnak neki. A londoni The Economist becslése szerint a másfél millió fajra mintegy hatmillió név jut. A HVG által megkérdezett Török Júlia, az ELTE állatrendszertani és ökológiai tanszékének adjunktusa ezt a számot túlzónak tartja, de szerinte már az is sok, ha félmilliónyi fölösleges név zavarja meg a tudományt.
Most ezen változtatnának azáltal, hogy a számítógépes világhálót kiterjesztenék a taxonómusok csöndes terrénumaira is. A londoni székhelyű nemzetközi zoológiainév-bizottság (ICZN) ZooBank néven internetes alapú, mindenki számára hozzáférhető, egységes névnyilvántartást tervez. Újít márciustól a londoni és a párizsi természettudományi múzeum is, együttműködve az amerikai mezőgazdasági minisztériummal. A mintául őrzött állatfajok e nagy őrhelyein a mikroszkópokat összekötik az internettel, így a tudósok a távolból is ellenőrizhetik, valóban új fajt fedeztek-e föl. Amire elsősorban rovarok vagy még kisebb állatok esetében van szükség.
Ezekkel az újításokkal nyilván elejét lehet majd venni az olyan zavaroknak, amilyen a laikusok körében egyik legismertebb dinoszauruszfajjal, a Brontosaurusszal esett meg. Mivel a rendszertan egyik alapszabálya, hogy a legelső név érvényes, egy korábbi elnevezés felbukkanása nyomán a gyerekek által jól ismert hatalmas négylábút vissza kellett keresztelni Apatosaurusra. De a sárgalázat terjesztő moszkitó, az Aedes aegypti is eltűnt - persze csak a neve, mivel újabban a Stegomya aegypti szúrása ellen kell az oltóanyagot beadatni. Igaz, az ICZN már 2000-ben enyhítette a fölösleges névváltoztatások kockázatát. Azóta a nagyon régi név csak történeti érdekességként marad meg, ha 1899 óta legalább tíz szerző legalább 25 publikációban nem használta.
A felfedezők fantáziáját másfelől nem túl sok előírás köti gúzsba, elegendő a tudományos etika íratlan szabályainak betartása - mondta a HVG-nek Dózsa Farkas Klára, az ELTE állatrendszertani és ökológiai tanszékének professzora. Ha viszont egy nevet már bejegyeztek, akkor utólag nem lehet változtatni rajta. Sokat emlegetett példa erre az Anophthalmus hitleri, a szlovéniai barlangokban élő kis barna bogár, amelynek még 1934-ben adta e nevet a Führer egy tisztelője - bár akad biológus, aki szerint éppenséggel Hitler kigúnyolásáról lehetett szó, a bogár ugyanis vak. A jó ízlés határai ugyanakkor világosan kitapinthatóak annak az ecuadori Coca város közelében élő halnak az esetéből, amelynek egy biológus a Heroina cocaina nevet adta volna. Az ezúttal hősnőkre utaló „vezetéknév” - amely a Carl von Linné által 1758-ban kialakított szabályok szerint azt jelöli, melyik csoporthoz, melyik nemhez tartoznak az állatok - maradhatott, de az „utónév” végül a nehezebben (félre)értelmezhető isonycterina lett.
A taxonómia nem pusztán a számítógépesítés révén igazodik a világ változásaihoz, teret nyer benne az üzleti gondolkodás is. Így vásárolhatta meg - árverésen - egy kanadai internetes kaszinó, a Golden Palace egy nemrég felfedezett bolíviai majom nevét, hogy aztán latinosított alakban, Callicebus aureipalatiiként vonuljon be (több mint félmillió dollárért) az örökkévalóságba. Ilyen üzletekben utazik a felfedezők és a laikus névadók között közvetítő német Biopat egyesület is. A beszedett pénzt fele-fele arányban a rendszertan tudományára, illetve természetvédelemre fordítják. A Biopat azért ügyel saját maga és a tudomány tekintélyére. Azt a kuncsaftot, aki egy különösen ronda rovart az anyósáról nevezett volna el, éppúgy visszautasította, mint azt, aki a nácik kedvenc filmrendezőjének, Leni Riefenstahlnak állított volna egy bogárkán keresztül emléket.